Căutare

  Szombaton délelőtt a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében ülésezett Maros szék Székely Tanácsa. A Székely Nemzeti Tanács december 10-ére Sepsiszentgyörgyre összehívott ülésére készültek föl.
      Izsák Balázs köszöntője, a napirend előterjesztése és elfogadása után Fodor Imre széki elnök beszámolója következett, vezérfonala a székely önrendelkezés időszerűsége volt. A nemzeti tanácsok megalakulása óta eltelt időszak legfőbb hozadékának azt mondta, hogy ma már az autonómia mint fogalom és igény bevonult a romániai politikai és köztudatba. Fodor fontosnak nyilvánította, hogy az Európai Parlament Románia EU-s csatlakozásáról szóló 2005. április 13-i jelentésében elismerte: „az erdélyi magyarság védelmére, az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elveit tiszteletben tartva, kiegészítő intézkedésekre van szükség”, s eme ajánlás megerősítéseként üdvözölte a november 23-án elfogadott Moscovici-jelentést. Fodor elmondta: Székelyföld összlakosságának egyharmada, a magyarság 27,5 százaléka Maros széken él, eddig 16 helységben alakultak települési tanácsok, felölelve a magyar lakosság több mint felét. A Székelyföld autonóm területi-közigazgatási régió törvény általi létrehozását igénylő referendum kiírására 31 önkormányzatot kértek fel, közülük a balavásári volt Székelyföld-szerte az első, amely a kezdeményezést hivatalosan is felkarolta.
      Az autonómiaigénylések jogi helyzetét és esélyeit Kincses Előd tekintette át. A neves ügyvéd leszögezte: az autonómia nem cél, hanem eszköz, az erdélyi magyar nemzeti közösség megmaradásáért folytatott küzdelmének hatékony eszköze – lehetne. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről szólva rávilágított, hogy annak egyetlen, Markóék által is beismert célja: a jelenlegi állapotok konzerválása. A nyelvhasználat terén a parlament asztalán heverő jelenlegi törvénytervezet az 1945-ös nemzetiségi statútumban foglaltaknál is kevesebbet nyújt, elfogadása hivatkozási alapot ad a román félnek autonómiaköveteléseink visszautasítására – összegezte Kincses. A referendumok betiltása ügyében indított perekről szólva az érintett önkormányzatok jogi képviseletét ellátó Kincses elmondta: a román igazságszolgáltatás, azáltal, hogy a fellebbezéseket elutasította, a Nemzetközi Emberjogi Egyezménynek a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó 10. számú paragrafusát sértette meg. Ezért Gyergyóditró önkormányzatának megbízásából a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak, s ezt tanácsolja a többi érintett önkormányzatnak is.
      Bod Aladár előbb a székely önrendelkezés hatszáz éves múltját ismertette, majd a jelenre térve elmondta: demokráciában az állam az állampolgárt szolgálja. Az utóbbi félévszázad kárpát-medencei történelmének legfőbb jellemzője a hatalom és a jog egyensúlyának megbomlása volt. „A székelység előbb az első világháborút követő impériumváltással, majd a kommunista államosítással vált a mindenkori hatalom kiszolgáltatottjává” – hangoztatta az előadó. A központosított jogállamként működő Romániában ma már elkerülhetetlen annak a kérdésnek a megválaszolása, megtett-e mindent a hatalom avégett, hogy nemzeti kisebbségei otthon érezzék magukat? Ha nem, akkor az autonómia követelésének jogosságát senki sem vonhatja késégbe – szögezte le Bod. Az ülés a helyi népszavazások további kezdeményezésére, az SZNT önálló és egységes közképviseletére vonatkozó határozatok és nyilatkozatok megszavazása után sajtótájékoztatóval zárult.